A Darimao dzsungelében II.

A Darimao-őserdő újabb rejtélye​

A gunglák augusztusi megsegítése után ismét üzenet érkezett az őserdőből. Ezúttal Khal Munn, az ortandok vallási vezetője kérte a dzsungelben járókat, hogy álljanak ki a kemény tél elől menekülő népe mellett. Az őserdőt lakó gunglák ugyanis nem hajlandók menedéket adni nekik a lombok alatt, hiszen nekik is alig jut hely – Khal Munn szerint azonban a gunglák egy ősi monda miatt félnek tőlük. A sötét legenda szerint az ortandok egyszer elraboltak egy gungla hercegnőt és magukkal vitték távoli hazájukba, népe pedig soha többé nem hallott felőle. Az ortand sámán azt tanácsolta a segíteni hajlandóknak, hogy ezen a nyomon próbálják meg jobb belátásra bírni a gunglákat.

A vállalkozó kedvű kalandoroknak ezután tíz veszélyes helyszínen kellett keresztülverekedniük magukat. Minden helyszín tartogatott számukra egy újabb titkot, elhallgatott információt, féltve sugdosott nevet, ami segíthette őket a rejtély megoldásában. A következő tíz próbatétellel találkoztak:

  1. A tündeösvényen Kókusztól, a félelftől hallottak egy titokzatos, csuklyás vándorról.
  2. A majomvárosban Sir Archibald Cunningham mesélt nekik az Örök Élet Forrását meglelő Ortandról, Gilmore-ról és húgukról, Mithráról.
  3. A vihardúlt erdőben Ágas, a fa próbáját kiállva egymást üldöző idegenek nyomára bukkantak.
  4. Droxa, a kígyópapnő az Óriáskígyó csontjainál látta, ahogy egy lányt mágikus amulettbe zárnak.
  5. Mithrander romjai között Teodor Puliszka hozott szóba egy manót, aki nyakéket lopott.
  6. Az Örökláp feletti Hídon egy szellem sóhajából jöttek rá Ortand, az egyik ősi vezér ottjártára.
  7. A Bitangvidék haramiái félve idézték fel, ahogy egy apró lény gyönyörű lányt varázsolt elő a nyakláncából.
  8. Az oszlopokat takarító Csillagszolgától hallottak először gazdájáról, a gonosz Napmanóról.
  9. Az északi átjárót őrző Hazard súgta meg nekik vonzalmát az oszlopoknál néha felbukkanó fiatal leány iránt.
  10. Az Üvegpalotában pedig szemtől-szembe találták magukat a Napmanóval, kinek figyelmét elterelve kiszabadíthatták az általa fogva tartott leányt – Mithrát.

Miután a nyomokból összerakták a teljes történetet, már csak a több száz éve remeteként élő Ortandot kellett megkeresniük sátrában és kibékíteni testvérével, Gilmore-ral, aki jelenleg is a gunglák vezére. A testvérek egymásra találása után az őserdő rendje helyreállt, a lények közösen folytathatták felkészülésüket a minden eddiginél cudarabb téli hónapokra…

A Darimao őserdő legnépesebb törzsét, a gunglákat hajdanán két testvér vezette: Ortand és Gilmore. Legendás történetüket az őserdő összes lakója ismerte, ugyanis nem mindennapi ajándék adatott meg nekik: fiatal korukban megtalálták az örök élet titkát és húgukkal, Mithrával együtt mindhárman halhatatlanokká váltak. A törzs vezetését a két fiú vette át, akik az idők során külön nemzetségeket hoztak létre, és eljött az idő, hogy húguknak is férjet találjanak.

Élt azonban az erdőben egy különös lény, a Napmanó, aki már régen szemet vetett Mithrára, de tudta, hogy testvérei más párt szánnak neki. Hosszú éveken át tervezte, hogy miként válassza szét a testvéreket, majd amikor úgy érezte, hogy eljött a megfelelő idő, elrabolta Mithrát és varázslattal egy mágikus amulettbe zárta. Még aznap levelet küldött Ortandnak, hogy hol találja húgukat, de ha ki akarja szabadítani, arról Gilmore-nak nem szabad szólnia.

Ortand végigjárt tíz kegyetlen, embert próbáló helyet és eljutott a Napmanóig – aki addigra az egész erdőben elhíresztelte, hogy Mithra eltűnése igazából Ortandhoz köthető. A lány ugyanis – a Napmanó története szerint – beleszeretett egy vándornemesbe, akivel Ortand beleegyezésével megszökött Darimaoból. A csapdába jutott Ortand próbált ellenkezni, azonban húga sorsa sokkal fontosabb volt számára, mint a sajátja: kénytelen volt alkut kötni a Napmanóval. A lény eszerint kiengedi Mithrát az amulettből, ha Ortand nem beszél senkinek arról, amit megtudott, és örökre elhagyja az őserdőt. Ortand így is tett, Gilmore éktelen haragja húguk eltűnése miatt pedig csak könnyebbé tette a távozást – egész nemzetségével együtt kivonult az őserdőből és nem tért vissza. Mithra pedig – ugyan a Napmanó kieresztette börtönéből – a lény szolgája maradt, halhatatlanságával a Napmanó életét is több évszázadossá varázsolva.

Gilmore-ban a harag helyét a húga elvesztése feletti gyász vette át, majd a rettenetes lelkiismeret-furdalás, hogy testvérét is elüldözte. Elhatározása, hogy visszahívja Ortand népét az őserdőbe, hamvába holtnak bizonyult – Ortand ugyanis pár évvel a kiűzetése után elhagyta törzsét és remeteként világgá ment. Gilmore nem tudta elviselni, hogy többé nem találkozhatnak és a következő évszázadok alatt minden nyomát eltüntette annak, hogy a gunglák és az őserdőt elhagyó nép – akik akkor már ortandokként tekintettek magukra – között bármilyen kapcsolat is volna. Egészen addig rendben is ment minden, amíg az ortandok vissza nem tértek a hideg elől…